Rákosréti vipera

(Vipera ursinii rakosiensis)

Magyarország és egyben Európa legritkább kígyója a Rákosréti vipera. A külső szemlélőnek nagy hasonlóságot mutat a keresztes viperával, azonban a két faj egymás mellett jól megkülönböztethető. A Rákosréti vipera sokkal kisebb maximum 40-50cm hosszú. Színezete általában sárgásbarna, oldala sötétebb barna. Hátán mint a Keresztes viperán, is megfiygelhető a sötét cikk-cakk-os sáv, és ezt a sávot a Rákosréti viperának gyakran kíséri mind két oldalt egy szalmasárga, vagy világos sáv. Fején szintén megtalálható az x vagy y alakzat. Farka szintén hirtelen vékonyodik. LEgjobban élőhelyeik szeritn különböztethetőek, meg mivel a Keresztes vipera és a Rákosréti vipera nem él azonos biotópban.

 Valamikor .általánosnak számított a fertői Hanságban, Ausztria fertői vidékein, a Duna-Tisza közén, Budapest környékén, Káposztásmegyeren is tömegével fogták be, de élőhelyei ismertek még Fót, Ócsa, Sári, Örkény, stb. területekről is, hol napjainkban már teljesen eltűnt. Ma már csak Magyarországon a Duna-Tisza közén lelhető fel, elszigetelt csoportokban.

 Élőhelyei: szárazabb, de víz közeli rétek, bokrosok, legelők. Tavasszal párosodnak és az időjárástól függően Szeptemberben vagy Augusztusban hozza világra eleven 6-12 utódait. Fialás után a nőstény bőre elernyed ezért intenzíven táplálkozni kezd. Ha túl nagy nyáron a hőség akár nyári álomba is merülhet, melyet rágcsáló üregekben tölt el.

 Tápláléka rovarokból azon belül is inkább sáskákból, szöcskékből áll, de néha elkapja a gyíkokat, s kisebb rágcsálókat. Mivel ezek nem adnak elég energiát sűrűbben kell magához vennie táplálékat mitn msá kígyófajoknak. Mérge az emberre nézve teljesen ártalmatlan. A harapás helyén méhszúráshoz hasonló fájdalom jelentkezik, kisé elvörösödik és felduzzad a harapás helye. De mivel iylen ritka és rejtett életet él nem kell harapásától tartani, s nem is agresszív.